À propos de l'ouvrage:
"Le Bréviaire du Chevalier (Volume I)"

Article paru dans la presse roumaine dans la revue  HELIKON, N° 20
(Cluj, Roumanie 1993).

YVES MONIN (EMMANUEL)

A LOVAG BREVIARIUMA

KI VAGY TE, KOBOR (1) LOVAG, KI ROVOD AZ UTAKAT? ÉS FÖNNTARTOD-E TE AZ EGYSÉGES RENDET?

TE VAGY AMA ELSO ELVEK ORE, MELYEK LAKTAK AZ EMBERT, TE VAGY EME ÉRTÉKEK GYAMJA ÉS AGYA (2),

TE VAGY A MINTA AZ OK BENNED TORTÉNO MEG-TE-S-TE-SÜL-É-SÜK SZAMARA; S TE, NAP MINT NAP, MINDEN ORSZAGBAN AZOK VAGYAT ÉBRESZTED UJRA, KIK FÖLÖSMERNEK TÉGED AZ OSI ÖSVÉNYEN, S KIK EMLÉKEZNEK A BENNÜK LEVO LEVENTÉRE.

HALADJ HAT TOVA, LOVAG, UT ZARANDOKA, TISZTELVE ÉS TUDVA, HOGY TE VAGY A LÉTES A2 ÉLE AZON OSSZES ELVEKNEK ÉS RENDNEK, MELYBEN A TE ÉS AZ ÉN: EGY.

MI VAGYOK ÉN, MI VAGYOK ÉN, ÉS MICSODA A LOVAG? KICSODA A TÛNDÉRMESÉK KISSEBBIKFIA?

AZ VAGYOK, KI AZ ALAKZATOKAT ALKOTJA, S KI A FORMABAN FOROG.

KIÉRT? MIÈRT?

HOGY RAGYOGJON A NAPKORONG, HOGY ÉNEKELJEN (3) MÉG A FORRAS, HOGY  ENYHE LEGYEN A SZÉL AZOKNAK, KIK SÉTALNAK, S  KIK ANNYI ÜTKÖZOT TALALTAK AZ UTON, HOGY VÉGTÉRE IS MEG AKARTAK LELNI A LÉT ÉRTELMÉT.

FÖLFOGVA A HOGYANT, A LEVÉST AZ ÉLET HULLAMHOSSZAIRA FOGJAK BONTANI. KÜSZOBROL-KÜSZOBRE, MINDIG MOSOLYOGVA OL AZ EGYEDI KINCS IRANYABA HALADNAK ÉS SEMMI SEM TÉRITI EL OKET, ÉS SEMMI SEMIJESZTI EL EZEKET, MERT ISMERIK AZ ALAKZATOK ALAP-ELEMENT.

EGYEDI JEGYZETEK

A forditas Yves MONIN (EMMANUEL), Le Bréviaire du Chevalier (A Lovag Breviariuma), I, Les Éditions du Point d’Eau (Forras), Paris, 1989 (4 kiadas) alapjan készûlt, a szerzo beleegyezésével, a fordito kezdeményezésére és a Helikon szamara.

1 – A francia credeti «chevalier»-t talan a «kobor» szo adna hangalakilag i vissza. Ilyen kontextusban a «lobor lovag» lényegében nom mas, mint tautologia ugyanugy, mint az önismétlo «esik az eso». Arrol persze most nem is érdemes értekezni, hogy a «chevalier» és a «lovag» szavaknak is van egy közös szotagja: a «va». Az mar persze francia propzodiai finomsagok közé tartozik, hogy a fancia szotagolas jelen pillanatban – mégakadémiai és egyetemi berkekben is – rendkivül szabad. «Ez van».

E sorban a figyelmesebb olvaso és szövegkutato bizonyara fölfedezte a «vagy» és a «lovag» athajlasokat, a «lovag» és a «rovod» benso azonossagait, valamint a «kobor» és a «rovod» betucseréit. Az erre következo szöveg ilyenszeru csizioit nem is soroljuk tovabb, s a reménykedo rejtvényfejtokre bizzuk e nyelvi fejtörok kifejtését a textusbol. Am a menet megkönnyitese céljabol im néhany kulcs: elvek, ember, én, vagy, ösvény. De van még cgyéb is.

Francia anyanyelvu olvasoban teljesen normalisak az ilyenszeni – valojaban a fonetikus kabala szakkorebe tartozo – kapcsolasok az olvasas soran; sez a beidegzödés annyira eros, hogy a különben fölöttébb elkényeztett olvaso többnyire nem is képes függetlenfteni magat tolük.

Yves MONIN, mint a francia fonetikus kabala Kolumbusza, különösen rajatszik a nyelv eme többnyire elhanyagolt – pontosabban: elhallgatott – jellegzetességére, sot, minden irasa ezeknek a nyelvi-transzcendentalis aranoyossagoknak a kifejezésére és magyarazatara épul.

2 – Nem hiszem, hogy tulontul kivettem részem a forditoi licenciabol (szabadalombol), midon a «agent»szot az «agy» szoval forditottam. Francia logika szerint az agy nem egyéb, mint valminek as agya, közege, lévén hogy a servir «szolgalni» és a cerveau «agy» szavak töve homonimikus (egyhangzasu). A magyar szôveg «gyamja és agya» mellérendelos szerkezetben persze egy rejtettebb betucsere is erositi a megfeleltetest: a gy-à-mja  lényegében az a-gy-a inverze. Az osszekapcsolodast raadasul egy alliteracios szotag (agy) is nyomatélositja. Perze az sincs kizarva, hogy az ilyenszery egy beesések még az olyan, nem mindennapi kutatok szemében is, mint Hajos Jozsef vagy Szocs Istvan – egyszeruen csak: gyanusak. Pedig ok is gyakoroljak – gyakran- a gyokok eme vonasat.

3 – Énekeljen vö. én. Modanom sem kell, hogy a «Ragyogjon a naplorong» forditas Rara (1.egyiptomi mitologia, Napisten) vonatlozik. A szöveg tovabbi részeiben sem érdektelen fölfedezni némely összefüggést példaul az alak, az alkotas és az alap között.

Yves MONIN a jelenkori francia iniciatikus (beavato) esszé nagymestere. Könyveit az Emmanuel misztikus névvel fémjelzi. Noha szamos muve nemzetközileg is ismert, soha nem készült rola filologiai értemben velt életrajz s személyét – Castanedahoz hasonloan – egy bizonyos megvilagito homaly szegélyzi. Legfontosabb muvei - L’Ésotérisme du Petit Prince de Saint-Éxupéry, Éditions A. – G.Nizet, Paris, 1987; Le Message des Tapisseries de la Dame à la Licorne, Le Point d’Eau, Paris, 1979; Hiéroglyphes Français et Langue des Oiseaux Alchimiques, Le Point d’Eau, Paris, 1982; Le Bréviaire du Chevalier, Le Point d’Eau, Paris, I et II, 1983; La Chasse Sacrée, Le Point d’Eau, Paris, 1988; De la Chevalerie à la Libération. L’enseignement ésotérique de la Quête du Graal de tous les Chevaliers et de la Quête de Gauvain dans Gauvain et le Chevalier Vert, Le Point d’Eau, Paris, 1990; Le Traité de Réintégration des Structures de l’Existence. Commentaire de Hiéroglyphie, de Langue des Oiseaux et de Grammaire. Paris, 1993. Kazettan: Les Dits Inédits d’Emmanuel, Paris, 1990, 60’+60’, dolby-Stéréo.

FORDITOTTA, ÖSSZEALLITOTTA ÉS JEGYZETEKKEL ELLATTA BRÉDA FERENC, 1993.